Milyen a jó pénzügyi tanácsadó? Van ilyen?

Kaptam egy üzenetet, melyet küldője beleegyezésével, változtatás nélkül idemásolok:

Tisztelt Vajthó Úr!

Az Ön szakmája iránt jelentősen megrendült a bizalom és anélkül bizony nincs vásárlás. Mit tesz Ön ennek a bizalomnak a visszaállítására? 

Aki már alkalmaz valamilyen megtakarítási formát az tudja, hogy a tanácsadó és az ügyfél között jelentős az érdekkülönbözet.

Tudom! Ön ezt tagadja , pedig így van : gondoljon bele Önnek az a legjobb ha egy jelentősebb UL biztosítást köt valakivel, míg az ügyfélnek az volna a jó, hogy kössön egy minimáldíjast és majd két esetleg három év múlva emelje az éves díját a kívánt mértékre, így a legkevesebb költséggel jut a szolgáltatáshoz. De ez Önnek nem jó, hiszen Ön a kötéskori érték után kapja a jutalékát ! Mi erről a véleménye? Ön ezt hogyan oldja meg, mit szokott javasolni? 

Nagyon kíváncsi vagyok a válaszára! (Már ha lesz:) 

Üdvözlettel!

R.T. (az eredeti üzenetben teljes név szerepel)

*************************************************************************************************************************

Az nyilvánvaló, hogy lesz. Mármint válasz. Én elkezdem, s remélem, mások folytatják. Pro, vagy kontra, érdemes kivesézni a dolgot. 

Szerintem:

Ebben a levélben jó alaposan összekeveredett a szezon a fazonnal!

1.Az én szakmám nem biztosítási kötvények aláíratása. Vannak biztosítási szakemberek (nem kötvényárusító ügynökök!), az övék sem az.

2.Az UL (Unit-link) termékeket nevezhetjük ugyan biztosításnak, de nem azok! Befektetések, melyekkel pénzt akarunk „csinálni”. A biztosítás részük egyrészt biztosításnak nagyon gyenge, másrészt csak törvényes álca, különféle kedvezmények elérése érdekében. Befektetésként értékelve viszont nyilván a nagyobb összeg „hozhat” többet. Az UL termékekről bővebben a honlapom hírleveleiben írok.

3.R.T. úr véleménye, miszerint az ügyfélnek az a jó, ha köt egy minimáldíjast, majd 2-3 év múlva emeli, sántít. Biztosításként is, hiszen az a bizonyos szolgáltatás is kisebb, kevesebb a díj emeléséig, pedig addig is előfordulhat bármi.

Befektetésként pláne sánta a dolog, hiszen az emelésig az a minimál díj termel csak hozamot is. (Csak azért hagytam ki a vesztés lehetőségét is, mert a kérdés most nem erre vonatkozott.) 

Végül, hogy én ezt hogy oldom meg, mit szoktam javasolni?

A befektetendő összeg a céltól, és a lehetőségektől függ. Ha jól végzem a dolgomat, akkor az ügyfél nem tűz ki hamis célt, s nem is vállalja túl magát. Nem terméket kínálok, hanem megoldást keresek az ügyfél adott problémájára, az adott helyzetben. Amennyiben megtaláljuk ezt a megoldást, akkor azt az utat (azaz azt a terméket és olyan konstrukcióban) javaslom, amelyik eléri ezt a célt.

Tehát ez volt a "szerintem".

Ön szerint?

Egyik vélemény:

Felesleges pénzpocsékolás! Én is be tudok menni valamelyik bankba, vagy pénzintézetbe. A biztosításomat is el tudom intézni személyesen, befektetni való pénzem pedig nincs. A közvetítő, aki tanácsadónak nevezi magát, csak rám akar sózni valamit, a jutalékát pedig velem fizettetik meg.

Másik vélemény:

Annyi buktatója van ma a sok pénzintézet rengeteg ajánlatának, melyek között az átlagember nem tud eligazodni! Gyakran még azt sem tudjuk helyesen meghatározni, hogy mit akarunk. Egy pénzügyi tanácsadó nagyon hasznos lehet!

Önnek mi a véleménye? Van esetleg pozitív, vagy negatív tapasztalata? Írja meg!

Az általam eddig ismert, pénzügyekkel, pénzügyi közvetítőkkel, pénzügyi tanácsadókkal foglalkozó fórumokon, blogokban a sok igazán, vagy kevésbé hozzáértő mellett kevés szerephez jut a másik oldal, a volt, jelenlegi, vagy leendő „ügyfelek” véleménye.

Amellett, hogy egy ilyen témájú blog nem nélkülözheti a valódi szakemberek véleményét, szeretném, ha a pénzügyekben kevésbé tájékozottak tapasztalatai, véleménye „vinnék a prímet”.

Moderálni csak felesleges személyeskedés, a blog témájától távolálló, vagy nyilvánvalóan reklámcéllal beírt komment esetén fogok. Egy – egy új téma indításának nincs akadálya, egyszerűen javasolni kell egy kommentben, vagy nekem küldött e-mail-ben (vajtho@invitel.hu )

Vajthó Gábor